Én ezzel nem értek annyira egyet. Mármint tény, hogy nem vagyok mostanság akkora partiarc (mikor voltam?!), de manapság szívesen lecserélek egy hajnalig denszelős holdudvart bármikor arra, hogy otthon legyek a pasimmal édeskettes. Ez uncsin hangzik? Mostanában a parti-progit felváltotta a Housewife 1.0. Szeretem azt, ha rendben van a lakás, megfőztem, mostam... keveredik a tisztaság illata a frissen mosott ruha illatával meg a vacsoráéval... leteszem magam a kanapéra és a pasim odahúz maga mellé és szavak nélkül simogatással fejezi ki, hogy de jó fej voltam - hogy megetettem és kinyaltam a kecót - és most már nyugi van, és döglünk itt-ott szavakkal, szavak nélkül: TV előtt kanapén, teraszon hintaágyban borral, ágyban, kádban beszélgetve...
Jó, ezt visszaolvasva olyan, mint ha a saját öreganyám írta volna, de szerintem mindenki más. Blogvezetőnk nővére 30-on túl is oltári partiarc és a társasága is hasonló. Én régebben sem voltam ilyen, ezek után meg pláne nem leszek. Bármikor benne vagyok ad hoc nagyobb bulikban, menjünk ide-oda, de biztos, hogy nem én leszek az, akit a security utoljára toligál kifelé a kapun. Így vagyok én 30-hoz közel, de nem bánom.
Inkább örülök, hogy van kivel együtt punnyadni. Nekem ez most sokkal fontosabb!
